A tartalom megtekintéséhez fogadd el a sütiket
Süti beállítások
Az 1050 és az 1070 az alumínium skála „tiszta” végén helyezkednek el. Mindkettő nagyon alacsony ötvözőelem‑tartalommal rendelkezik: az 1050 legalább 99,5%, míg az 1070 legalább 99,7% alumíniumot tartalmaz. Ez a viszonylag kis különbség a tisztaságban különbözteti meg őket egymástól — és elsősorban olyan alkalmazásokban válik igazán jelentőssé, ahol az elektromos vagy hővezető képesség meghatározó szerepet játszik.
Az ötvözetválasztás mögött szinte mindig a tisztaság áll. Mindkét ötvözet kiemelkedően magas elektromos és hővezető képességet kínál, ezért természetes választás vezetőprofilokhoz, transzformátor‑alkatrészekhez és hőátadó alkalmazásokhoz. A magas alumíniumtartalom emellett kiváló korrózióállóságot is biztosít, különösen olyan környezetekben, ahol az erősebben ötvözött anyagok kiszámíthatatlanul viselkedhetnek – erre jó példa a vegyipari felhasználás. Fényvisszaverő alkalmazásoknál a felületi minőség szintén kulcsfontosságú, és ezt a magas alumíniumtartalommal járó tisztaság nehezen teszi elérhetővé erősebben ötvözött alternatívákkal.
A 1050 és az 1070 közül az 1070 — nagyobb tisztaságának köszönhetően — valamivel jobb elektromos vezetőképességet biztosít. Ha olyan alkalmazásról van szó, ahol minden apró vezetőképesség‑nyereség számít, érdemes ezt választani. A legtöbb felhasználási területen – beleértve a hőátadást és az általános villamos alkalmazásokat – azonban a 1050 marad a leggyakoribb és leginkább bevált megoldás.
Szerkezeti alkalmazásokhoz általában más ötvözetek ajánlottak. Ezeknek az anyagoknak a szilárdsága alacsony, és hőkezeléssel nem növelhető, mivel nem hőkezelhetők. Mechanikai tulajdonságaikat elsősorban az anyag állapota (edzettsége) és a hidegalakítás mértéke határozza meg.
Az 1050-es és 1070-es alumíniumötvözetek kiemelkedően magas elektromos vezetőképességük miatt azon ritka anyagok közé tartoznak, amelyek valóban alkalmasak vezetőprofilok és transzformátor-alkalmazások gyártására. A 1070-es ötvözet előnyt jelent azokban az esetekben, ahol az elektromos vezetőképesség az elsődleges műszaki követelmény.
Példák: gyűjtősínek, tekercselőszalagok, kapcsolóberendezések alkatrészei
A magas hővezető képesség és a jó korrózióállóság ideálissá teszi mindkét ötvözetet olyan profilokhoz, amelyek igényes környezetben vezetik el vagy adják át a hőt.
Példák: hűtőborda-profilok, autóipari hűtőalkatrészek, HVACR hőcserélő elemek
A magas alumíniumtisztaság kiváló ellenállást biztosít agresszív, korrozív anyagokkal szemben, ami gyakran döntő szempont a vegyipari és feldolgozóipari alkalmazásoknál.
Példák: tárolótartályok, csővezetékek, savak és oldószerek kezelésére szolgáló berendezések
A kiváló felületminőség és a nagy tisztaság kombinációja mindkét ötvözet számára kiemelkedő fényvisszaverő tulajdonságokat biztosít, amelyeket az ötvözött alternatívák jellemzően nem tudnak elérni.
Példák: világítási reflektorok, napfény-reflektorok
Elsősorban a tisztaság. A 1050-es legalább 99,5% alumíniumot tartalmaz, míg a 1070-es legalább 99,7%-ot. A 1070-es magasabb tisztasága miatt valamivel jobb az elektromos és hővezető képessége.
Nem. Mindkettő nem hőkezelhető, és szilárdságukat nem az idomítás vagy hőkezelés, hanem a temperálás és a hidegmegmunkálás határozza meg.
Leggyakrabban elektromos alkalmazásokhoz készült extrudált profilokban használják őket, például gyűjtősínekben, vezetőprofilokban és kapcsolóberendezés-alkatrészekben, valamint hőátadási, vegyipari feldolgozási és fényvisszaverő alkalmazásokban, ahol a magas tisztasági fok az elsődleges követelmény.
Igen, de az eredmény eltér attól, amit egy 6xxx-es ötvözet esetében kapnánk. A magas alumíniumszint tisztább, átlátszóbb eloxált réteget eredményez, ami bizonyos alkalmazásokhoz megfelelő, de nem feltétlenül alkalmas olyan esetekben, ahol egyenletes, átlátszatlan felületre van szükség.
